Születésemtől fogva emésztési zavaraim voltak... A szüleim nem értették, nem tudták hova tenni a tüneteimet (puffadás, hasmenés, hányás), rengeteget voltam beteg, volt olyan, hogy hónapokat töltöttem a kórházban, ahová kiszáradás veszélye miatt vittek be... Telt-múlt az idő, bekerültem az oviba, ebben az időben viszont már komolyabb tüneteim voltak (ájulás bárhol, bármikor, előzmény nélkül, valamint az, hogy képtelen voltam hízni, és a kisgyermekek "pocakja" nálam nem tűnt el). Először epilepsziára gyanakodtak az orvosok, vagy valami más idegrendszeri betegségre. Anyukám hál' Istennek nem hagyta annyiban a dolgot, elvitt ahhoz a doktornőhöz, akinél születtem, ő irányított egy gasztroenterológushoz, aki rögtön felismerte, hogy nem az agyamban van a baj.

Befektettek, 1 hét alatt kiderült, hogy laktózérzékeny vagyok. Hazajöttünk, betartottuk a laktózmentes-diétát, a tüneteim enyhültek, de nem szűntek meg. Így hát visszamentünk az orvoshoz, aki újabb 1 hét bent fekvést javasolt. Jöttek szépen, sorban a vizsgálatok: vérvétel, hasi ultrahang, vékonybél biopszia, stb... Ugrott is a majom a vízbe, a diagnózis: coeliakia... lisztérzékenység... Na most egy alig 7 éves kislány mit fog fel ebből? Nem sokat... Kb annyit, amennyit az anyukája mond neki, hogy ezt meg ezt meg ezt neked nem szabad enned kislányom, mert ettől beteg leszel.

És hogy mit nem szabad enni? Semmit, aminek az alapanyagai között van: búza, árpa, rozs, zab, és ezek származékai. Ezeket leszámítva minden alapanyag használható a gluténmentes diétában. Jöhet a krumpli, rizs, kukorica, szentjánoskenyérmag, köles, amaránt, hajdina, szója és még egy páran. S hogy előbbiek miért károsak? Bennük található egy fehérje, az ún. glutén. A glutén két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke. A búza, a rozs és az árpa magjaiban találhatók a keményítővel együtt. A gliadin és a glutenin a búzaszemek fehérjetartalmának kb. 80%-át teszi ki. Az említett két fehérje közül a gliadin az, ami egy lisztérzékeny embernél a normálistól eltérő immunválaszt vált ki. Sérül a nyálkahártya (eltűnnek a bélbolyhok), ami a tápanyagok, vitaminok és ásványi sók felszívódási zavarához vezet. Nagyon komolyan kell venni, a gluténmentes diétát nagyon szigorúan be kell tartani, és évente kontrollra járni! Ellenkező esetben fokozódik a társult betegségek (cukorbetegség, daganatos megbetegedések, pajzsmirigyproblémák, csontritkulás, terméketlenség stb.) kialakulásának gyakorisága.

Én bevallom, minél idősebb lettem, annál nehezebb volt betartani, hiába, hogy a laktózérzékenységemet kinőttem... baráti társasággal elmenni valahova... kész rémálom volt az elején. Miután gimibe kerültem, és anyuék kevésbé tudtak szemmel tartani, bűnöztem... nem is keveset, mivel nagy volt a kísértés, és én sosem néztem utána a kockázatoknak, és az orvosi leírásnak, mivel kicsi koromtól csak annyit mondtak nekem, hogy: Ezt nem eheted! Eltelt 3 év, enyhe hasmenés és bőrirritáció kíséretében, és mindháromszor kimutatta a kontrollvizsgálat a diétahibát... Aztán utána néztem, pontosan mi is a betegségem, és megijedtem... Mérgeztem magam... Lelkiismeret furdalásom volt, de nem is kicsi. Azóta betartom, még akkor is ha nagyon nehéz...

Szerintem nem éri meg "mellé enni"... Kis türelemmel, kitartással és fantáziával nagyon finom, már-már a "rendes" ételekre kísértetiesen hasonlító kajákat tudunk kreálni :)) Itt, ebben a blogban többek között erről lesz szó :))